GdR: A jogforrások és a közjog mint jogterület

• Rosalind
• 2019. július 30. kedd

Figyelem! Osztrák jogi alaptanok (Grundzüge des Rechts, csak GdR) taglalása következik, ami nem egyezik meg teljes egészében a német joggal.

objektives Recht: (jogrend vagy objektív jog) unter der Rechtsordnung bzw. dem objektiven Recht versteht man die Summe der von einer Gemeinschaft aufgestellten Normen. => egy közösség által felállított normák összessége

subjektives Recht:(szubjektív jog) das subjektive Recht beschreibt die konkrete Befugnis einer bestimmten Person. Ein subjektives Recht kann grs. nur in jenem Rahmen entstehen, den das objektives Recht zulässt. => egy meghatározott személy jogosultsága, a jogrend keretein belül jön létre

Sitten: (szokások, modor) Sitten sind allgemein geübte Verhaltensweisen/Gebräuche bestimmter Personengruppen. Wer sich nicht an die üblichen Sitten hält, läuft Gefahr, die Achtung seiner Mitmenschen zu verlieren. => egy meghatározott embercsoport általánosan gyakorolt viselkedésformája/szokásai, figyelembe vételük szükséges, hogy embertársaink tiszteletét elnyerjük

gute Sitten: (jómodor) die Werthaltung einer ganzen Gesellschaft => egy egész társadalom pozitív világnézete, értékrendszere, ideáljai

Moral: Moral ist die innere Einstellung einer Person. Sie betrifft das Gewissen einer Person. => egy személy belső beállítottsága, lelkiismerete

Entstehungsquellen des Rechts: (írott jogforrások) angolul “case law system”

Wie entstehen die verschiedene Rechte? (itt jogszabály)

Das Recht leitet sich nicht nur aus der Natur der Menschen ab (Naturrecht). Das positive Recht (Rechtsordnung/objektives Recht) wird von der menschlichen Gesellschaft festgelegt. => nemcsak az emberi természetből vezethető le, a jogrendet felállítja az emberi társadalom 

Es gibt nicht nur innenstaatliche Rechtsentstehungsquellen, sondern auch relevantes Europarecht. => nemcsak állami/belföldi (?) írott jogforrások léteznek, hanem az európai jogszabályok is

Bei den europäischen Rechtsakten sind vor allem EU-Verordnungen und EU-Richtlinien zu unterscheiden. Diese werden von der Organen der EU (Rat, Kommission, Parlament) erlassen. => Az EU-s jogi források között megkülönböztetjük a rendeletet és az irányelvet. Ezeket az EU szervei bocsátják ki: a Tanács, a Bizottság és a Parlament.

EU-Verordnungen sind in den Mitgliedstaaten unmittelbar anzuwenden, während die EU-Richtlinien umzusetzen sind. Auch die EU-Beschlüsse und die Rechtsprechung des EU-Gerichtshofes kommen generelle Bedeutung zu. => Amíg az irányelveket átültetik, addig a rendeleteket közvetlenül átveszik és alkalmazzák a tagállamok. Az EU-s határozatokat és a Törvényszék jogi határozatait is döntő jelentőség illeti meg.

Das innerstaatliche objektive Recht ensteht durch Gesetze, Staatsverträge und Verordnungen der Verwaltungsbehörden (z.B. Bundesminister). => A belföldi jogrend törvények, államszerződések és a közigazgató szervek rendeletei által jön létre.

Das subjektive Recht ensteht im Allgemeinen durch Verträge (Rechtsgeschäfte) aber lässt sich auch aus Urteilen eines Gerichtes oder Bescheiden bon Verwaltungsbehörden ableiten. => A szubjektív jog szerződések útján alakul meg, ami általában jogi ügyleteket foglal magába, de bírósági ítélet vagy közigazgatási szervek írásbeli határozatából is levezethető.

Erkenntnisquellen des Rechts: (gyakorlat által elismert jogforrások)

• generelle Rechtsquellen: richten sich an die Allgemeinheit => a közösségre irányuló jogforrások
• individuelle Rechtsquellen: richten sich an einzelne, konkrete Personen => az egyénre irányuló jogforrások

Europäisches Recht erfährt man im Amtsblatt der EU (ABI). Innerstaatliches Recht findet sich v.a. im österreichischen Bundesgesetzblatt (BGBI). Individuelles Recht findet man in Vertragsurkunden oder in schriftlichen Ausfertigungen von Urteilen und Bescheiden. =>Az európai jogot az ABI-ban, a belföldi jogszabályzatot az Osztrák Szövetségi Törvénylap (?) (BGBI) és az egyénre vonatkozó jogszabályokat okmányiratokban vagy bírósági ítéletek, írásbeli határozatok írásos kiállításaiban lehet megtalálni.

Rechtsgebieten (jogterületek)

materielles Recht:  (anyagi jog) als materielles Recht werden Normen bezeichnet, die eine inhaltliche Ordnung für das menschliche Zusammenleben treffen (z.B. bürgerliches Recht und Sonderprivatrechte) => anyagi jogként foghatók fel azok a normák, amelyek tartalmi rendet teremtenek az emberi életben (pl. polgári jog)

formelles Recht: (alaki jog) als formelles Recht wird die Summe jener Bestimmungen bezeichnet, die das Verfahren der Rechtdursetzung vor den Behörden regeln (zum Verfahrensrecht zählen z.B. Ziviprozessrecht und das Recht des außerstreitigen Verfahrens). => alaki jogként értelmezzük azon rendelkezések összességét, amelyek a végrehajtó szervek eljárásait szabályozzák (pl. polgári perek jogszabályai vagy a nemperes eljárások)

Privatrecht: (magánjog) das Privatrecht setzt sich aus dem allgemeinen Privatrecht und den Sonderprivatrechten zusammen. => A magánjog a polgárjogból és az egyéb magánérdekű jogokból tevődik össze (megj. a magyarban az utóbbi csoportnak nincs megfelelője).

öffentliches Recht: (közjog) das öffentliche Recht ist die zweite große Gruppe von Rechtsgebieten. Als wichtigste Bereiche des öffentlichen Rechts sind das Verwaltungs- und Verfassungsrecht sowie das Strafrecht zu nennen. Der Gesetzgeber nimmt grs. nicht dazu Stellung, ob eine Norm dem Privat- oder dem öffentlichen Recht zuzuordnen ist. => A közjog a jogterületek második legnagyobb csoportja. Legfontosabb területei a közigazgatási jog, az alkotmányjog és a büntető jog. A törvény nem határozza meg, hogy a norma a magánjoghoz vagy a közjoghoz tartozik.

Die Rechtswissenschaft entwickelte dazu Abgrenzungstheorien: (hogyan különíti el a jogtudomány?)

1. Die Interessentheorie geht davon aus, dass das Privatrecht den Interessen des Einzelnen dient, während das öffentliche Recht die Interessen der Allgemeinheit vor Augen hat. => Az érdekképviselet elmélete: magánjog az egyént szolgálja, a közjog a közérdeket tartja szem előtt
2. Die Subjektionstheorie sieht das Privatrecht durch eine Gleichordnung der Rechtsverhältnisse charakterisiert, während öffentlich-rechtliche Rechtsverhältnisse von einer Über- bzw. Unterordnung geprägt werden. => A jogviszonyok elhelyezésének elmélete: a magánjogot jogviszonyok egyenlősége, míg a közérdekű jogviszonyokat alá-fölérendeltség jellemzi.
3. Die Subjekttheorie stellt auf die beteiligten Rechtssubjekte ab. Bei privatrechtlichen Rechtsverhältnissen stehen sich grs. gleichberechtigte Personen gegenüber, während bei einem öffentlich-rechtlichen Rechtsverhältnis ein Hoheitsträger beteiligt ist. => A jogszabály alanyainak elmélete: a magánérdekű jogviszonyoknál a felek egyenjogúak, amíg egy közérdekű jogviszonynál egy fennhatóság is szerepel.

Warum ist diese Abgrenzung wichtig?

Privatrechtsangelegenheiten gehören vor die ordentlichen Gerichte, während für Angelegenheiten des öffentlichen Rechts grs. die Verwaltungsbehörden zuständig sind. (Gerichts- kontra Behördenzuständigkeit) => a magánérdekű ügyek az odarendelt bírósághoz tartoznak, míg a közérdeket szolgáló ügyeket közigazgatási szervek látják el (bírósági vs. hivatali odatartozás)

Personen haften nach dem Schadenersatzrecht des ABGB, öffentlich-rechtliche Rechtsträger haften für ihre Organe nach dem Amtshaftunggesetz (AHG). => A személyek az osztrák polgári törvénykönyv kárpótlási jog fejezete alapján felelnek, a közigazgatási hivatalok szerveikért az AHG szerint felelnek.

Ellenőrző kérdések: (Kontrollfragen)

1. Mi a különbség az objektív és a szubjektív jog között? 
2. Miért fontos betartani egy közösség szokásait? Mi az a jómodor?
3. Hogyan keletkeznek a jogszabályok? (objektív jog (belföldi és európai), szubjektív jog)
4. Hol találjuk meg a jogszabályokat? (európai, belföldi, szubjektív/egyénre irányuló)
5. Mi az az alaki és anyagi jog? + példa
6. Hogyan különböztethetjük meg a magánjogot a közjogtól? (3 elmélet)
7. Miért fontos a kettőt elkülöníteni egymástól?

Kérlek tartsd észben, hogy a fordítások szabadok és hibásak lehetnek!

à bientôt

Rosalind